Félrevezető lehet a gumi címke?

Félrevezető a címke

Mai bejegyzésem előzménye valószínűleg ismert az olvasóim előtt. 2012. novemberi hatállyal vezették be, a mosógépek jelölésére hasonlító, Uniós abroncs címkét. A jelölés komponenseit megismerhettétek már a nyárigumiszerviz blogból is. (Ha ez kimaradt, itt találjátok az írást!)

Én magam mindig is vallottam, hogy bár jó kezdeményezés a gumiabroncs jelölés, csupán három ismérv alapján nehéz dönteni, hiba, ha nem olvasunk bele valamelyik hiteles és független nyárigumi tesztbe abroncs vásárlás előtt. (A függetlenség azért is fontos, mivel az EU-s címke ismérvei szerinti besorolást maguk az abroncsgyártók végzik el és bár sokat kockáztatnak – pontosan a független tesztek miatt – ha ferdítenek a valóságon, de azért mégis csak saját maguk osztályozzák téli és nyári gumijaikat. )

Egy dolgot fontos tisztázni! Az Unió célja a környezetkímélés és ezt követően a vezetésbiztonság fokozása. Éppen ezért a keveset fogyasztó, kedvező gördülési ellenállású és zajszintű abroncsok azonnal kitűnnek a tömegből.

A gumiabroncs gyártók viszont több tucat olyan ismérvet figyelembe véve gyártják termékeiket, amik nem mutatkoznak meg a címkén! A Nokian például 50 ilyen gumit jellemző ismérvet vesz figyelembe, fejlesztés során.

A Continental is hangsúlyozta, hogy kevesli a 3 ismérvet, ami alapján sokan pálcát törnek, vagy épp dicshimnuszt zengenek egyes téli és nyári gumik fölött.

És jöjjön egy roppant érdekes dolog. A 2012-as ADAC (téli) teszten az első, a második és a tök utolsó helyezett (konkrétan Syron Everest 1, amely hiányos értékelést kapott az ADAC-tól) gumi, EU-s címkéi között nem mutatkozik drasztikus különbség. A valóságban azonban nagyon is mutatkozik.